A MAGYAR HOME STAGING EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar Home Staging Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Magyar Home Staging Egyesület (továbbiakban: Egyesület)
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: MHST
  3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Home Staging Association
  4. Az egyesület székhelye: 1115 Budapest, Etele út 36/B 7/41.
  5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  6. Az egyesület honlapjának címe: www.mhst.hu
  7. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Érsek Dóra

Az elnökség tagjai:          

Harangozó Éva, Kis-Németh Mária, Molnár Gabriella, Nagyidai Edina

II.Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az Egyesület célja

1.1. Az Egyesület a home staging iparágban dolgozó jogi és természetes személyek országos érdekvédelmi, érdekképviseleti, tanácsadó és szolgáltató szakmai szervezete.

1.2. Az Egyesület jogi személy, működése Magyarország területére terjed ki.

1.3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat a választásokon.

1.4. Az Egyesület célja a tagok szakmai együttműködésének és fejlődésének előmozdítása, továbbképzésének elősegítése, hazai és nemzetközi kapcsolatainak építése és szélesítése. Az Egyesület támogatja és elősegíti a home staging, mint tevékenység és szakma autonómiájának elismertetését és népszerűsítését, a home staging tevékenységgel kapcsolatos ismeretek fejlesztését, a társszakmákkal való együttműködését – különös tekintettel az ingatlan értékesítésre és az enteriőr fotózásra. Ennek érdekében szakmai érdekképviseletet lát el.

1.5. Az Egyesület további célja etikai, szakmai minőségi szempontok érvényesítése, a home staginget érintő kérdésekben érdekvédelmi feladatok ellátása, a szakmával kapcsolatos oktatáspolitikai kérdésekben meghatározó szerep elérése.

  1. Az Egyesület tevékenysége:

Az egyesület a fenti célok elérése érdekében a tevékenységi területén hivatásszerűen tervezéssel, gyártással, értékesítéssel, forgalmazással, felhasználással és fejlesztéssel, valamint enteriőr fotózással foglalkozó tagjai részére tanácsadást, továbbképzést szervez, részükre érdekvédelmet és tevékenységükhöz szükséges egyéb szolgáltatásokat nyújt, így különösen:

  • Elősegíti a home staging hazai szerepének erősödését, a minőségi home staging tevékenység fenntartását és további fejlesztését.
  • Védi és képviseli a tagok szakmai érdekeit iparágon belül és a gazdaság egészében is.
  • Részt vesz a home staginget érintő jogszabályok társadalmi vitájában, és kapcsolatot tart a home staginget érintő kérdésekben a döntéselőkészítő és döntéshozó szervezetekkel.
  • Szakmai állásfoglalásokat és ajánlásokat ad ki a home staging vitatott kérdéseinek értelmezésére és a szakmai fejlődés elősegítése érdekében.
  • Adatbankja segítségével tagjait naprakész szakmai információkkal látja el.
  • Kiállításokon vesz részt, kiállításokat és bemutatókat szervez.
  • Tájékoztató kiadványok megjelentetésével elősegíti a tagság tevékenységének megismertetését, elősegíti tagjainak piaci érvényesülését.
  • Szakmai vitákat, előadásokat, szakmai továbbképzéseket szervez a tagokat érintő témakörökben.
  • Oktatást szervez.
  • A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében konferenciákat, tanulmányutakat, tapasztalatcseréket szervez, nemzetközi szövetségek munkájában, azok által szervezett konferenciákon részt vesz.

III. Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:
  1. közgyűlés
  2. elnökség
  1. Az elnökség meghatározott ügyek kivizsgálására, vagy eseti vagy állandó feladatokkal összefüggő döntések előkészítése érdekében eseti vagy állandó bizottságot hozhat létre. A bizottságot az elnökség által felkért, tagsági jogviszonnyal rendelkező természetes személy, jogi személy tag esetén annak képviselője vezeti. Jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén az elnökség felügyelőbizottság létrehozásáról dönt.

A közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  1. az alapszabály módosítása;
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. a pártoló tagok vagyoni hozzájárulása minimális értékének meghatározása
  6. tagfelvétel;
  7. tagsági jogviszony felmondása;
  8. az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése – elfogadása;
  9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  11. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  12. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, legalább öt évente tisztújító közgyűlést tart.
  1. A közgyűlést az elnökség legalább tizenöt nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kiküldésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kiküldés.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megismételt megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  1. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha megbízott képviselője van jelen, – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. az egyesület nevét és székhelyét;
  2. a közgyűlés helyét és idejét;
  3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott jelen lévő tag hitelesíti.

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. A közgyűlés bármely döntés meghozatala előtt titkos szavazásról határozhat. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlésen jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
  1. Határozathozatal lehetséges ülés tartása nélkül is. Ekkor az elnökség a határozat tervezetét írásban megküldi a tagok számára. A tagok a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül szavazatukat írásban (levélben vagy elektronikus levél formájában) megküldik az elnökség részére. Ez a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az elnökség

  1. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.
  1. Az elnökség az egyesület öt elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja öt év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  1. a megbízás időtartamának lejártával;
  2. visszahívással;
  3. lemondással;
  4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő elnökségi feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az egyesület vezető tisztségviselője az elnök és az elnökségi tagok.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  8. a tagság nyilvántartása;
  9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  12. a tag kizárásáról való döntés.
  13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
  1. Az elnökség jogosult az Egyesület terhére kötelezettséget vállalni, illetve szerződéseket kötni, azzal, hogy ilyen döntései tekintetében a közgyűlés, illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. Az így vállalt kötelezettségeket, illetve szerződések az elnök jogosult aláírni.
  1. Az elnökség hatáskörében jogosult a székhely címét megváltoztatni, az ehhez kapcsolódó alapszabály-módosítást a soron következő közgyűlésen kell szavazásra előterjeszteni.
  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább tizenöt nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kiküldésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére történő kiküldés.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

  1. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén határozat nem hozható. A határozati javaslatot újra vitára kell bocsátani, és ezt követően a szavazást meg kell ismételni

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

  1. Az elnökség adminisztrációs feladatainak ellátását titkárság segítheti. A titkárság munkatársai foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak az Egyesülettel, felvételükről az elnökség dönt, és felettük a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

IV. A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet minden olyan magyar vagy külföldi állampolgár, természetes vagy jogi személy, aki/amely
  • értékesítésre szánt ingatlanok home staging elvei szerinti felkészítésével, berendezésével, ezek tervezésével, kivitelezésével, a felkészítéshez szükséges anyagok, tárgyak gyártásával, forgalmazásával, az ingatlan fotózásával és értékesítésével hivatásszerűen foglalkozik, és
  • az Egyesület célkitűzésével egyetért, azok megvalósításában részt vállal, és
  • az Egyesület által meghatározott és elérhetővé tett szakmai feltételeknek megfelel,
  • és az Egyesület célkitűzéseit és az alapszabályt írásbeli nyilatkozatban elfogadja.
  1. Az Egyesület tagja tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Az Egyesület jogi személy tagja jogait és kötelezettségeit törvényes képviselője útján gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
  1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki szakmai súlyával, tekintélyével az Egyesület munkáját kiemelkedően segíti. A tiszteletbeli tag cím adományozásáról az Egyesület közgyűlése a jelenlevők egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.
  1. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar, vagy külföldi illetőségű/székhelyű természetes vagy jogi személy, aki önként vállalt vagyoni hozzájárulásával segíti az Egyesület munkáját, és a hatályos tagfelvételi rendszer alapján pártoló tagként történő felvételét kéri az Egyesülettől. A pártoló tagsági jogviszony a közgyűlés által meghatározott értéket elérő önként vállalt vagyoni hozzájárulás határidőn belül történő biztosítása napján keletkezik.

V. A tagok jogai és kötelezettségei

  1. Az Egyesület tagja jogosult:
  1. az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni
  2. az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  4. az Egyesület irataiba betekinteni
  5. az Egyesületre vonatkozó bármely kérdésben javaslatot tenni, és véleményt nyilvánítani
  6. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
  1. Ha a tagsági jogokat gyakorló személy az Egyesület tisztségviselője, és a taggal megszűnik a jogviszonya, tisztségviselői jogait és kötelezettségeit a következő közgyűlésig az elnökség hozzájárulásával gyakorolhatja. A tisztségviselőt a következő közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással e minőségében személyében megerősítheti vagy visszahívhatja. Visszahívás esetén haladéktalanul új tisztségviselőt kell választani a választásra vonatkozó általános szabályok szerint.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

  1. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és tevékenységét, köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  1. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű éves tagdíjat tárgyév január hó 31. napjáig megfizetni, továbbá tevékenyen közreműködik az egyesületi célok megvalósításában, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
  1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein. A közgyűlésen a tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre nem választható. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet.
  1. Az Egyesület pártoló tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein. A közgyűlésen a pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre nem választható. A pártoló tag pártoló önkéntes vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület műköésében.
  1. Az Egyesület tagja köteles a székhelyének/lakcímének, e-mail címének változását nyolc napon belül az Egyesületnek bejelenteni.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

Az egyesület megalakulását követően a tagként belépni kívánó természetes személy és szervezet írásbeli kérelmét az Egyesülethez nyújtja be, melyhez mellékeli szakmai referenciamunkáját. A nem természetes személy tag jogerős bejegyzési végzése és képviselője hiteles aláírási címpéldánya másolatát is csatolni köteles. Az elnökség a kérelem beérkezését követő első ülésén, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz arról, hogy a tagfelvételi kérelemben foglaltakat támogató vagy azt elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé.

  1. A tagfelvételről a tagfelvételi kérelem alapján a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével a közgyűlés dönt. Tagfelvételi kérelem akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha a felvételt kezdeményező a mindenkor hatályos tagfelvételi rend alapján kéri tagként történő felvételét az Egyesülettől, az Egyesület által meghatározott és elérhetővé tett szakmai feltételeknek megfelel, és nyilatkozik arról, hogy az Egyesület által megállapított éves tagdíjat határidőn belül megfizeti.

A közgyűlés határozatát annak meghozatalát követő nyolc napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

  1. A felvételt nyert tag köteles tagdíjfizetési kötelezettségének, a tagfelvételről történt értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tenni. A tagdíj megfizetésének elmaradása esetén az Egyesület harminc napon belül, írásban felhívja a tagot a fizetésre, aki a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles az elmaradt tagdíjat befizetni. A határnap elmulasztása esetén a közgyűlés dönt a tag tagsági jogviszonyának megszüntetésről, amely döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
  1. A felvételt nyert tag köteles az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedni arról, hogy az Egyesület részére bemutatkozó anyagot küldjön, mely az Egyesület honlapján térítésmentesen kerül közzétételre.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
  1. A tag kilépésével.
  2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  3. A tag kizárásával.
  4. A tagsági jogviszony felmondásával
  5. Törléssel, ha a tag éves tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére a felszólítást követő harminc napon belül nem tesz eleget.
  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Egyesülethez történő megérkezése napján szűnik meg.
  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított harminc napon belül meghozza és nyolc napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a közgyűléshez címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés megvizsgálja kizárási határozat alapjául szolgáló tényeket, körülményeket és bizonyítékokat, és azok alapján nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli az eljárás alá vont taggal. A közgyűlés döntése ellen a tag a döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül nyújthat be keresetet az illetékes bírósághoz. Amennyiben a tag megtagadja a határozat átvételét, a megtagadás napján a határozata tag által átvettnek minősül. Amennyiben a tag a kizárást kimondó ülésen nem jelenik meg, részére ajánlott levélben kell a döntést írásban megküldeni, amely „nem kereste”, „elköltözött”, ”átvételt megtagadta” jelzéssel történő visszaérkezés esetén kézbesítettnek minősül a postai kézbesítés megkísérlésének napján.

  1. Amennyiben a tag tagsági jogviszonyának megszerzését követően elveszíti azt a képességét, hogy megfeleljen a tagsági jogviszony keletkeztetéséhez szükséges, az Egyesület által meghatározott és elérhetővé tett szakmai feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A tagsági jogviszony felmondásáról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tag az Egyesületből a közgyűléshez címzett írásos nyilatkozattal bármikor kiléphet. Kilépés esetén a tagdíjat visszakövetelni nem lehet.

VIII. Tagdíj

  1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, melynek mértékéről a közgyűlés dönt. A tagdíjat a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
  1. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított nyolc napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

IX. Az Egyesület elnöke, az elnök helyettesítése

  1. Az elnök képviseli az Egyesületet a hatóságok, bíróságok és szakmai szervezetek előtt. Képviseli az Egyesületet más kamarákkal, belföldi és külföldi civil szervezetekkel, kormányzati és hatósági szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben.
  1. Az elnököt az Egyesület természetes személy tagjai közül a közgyűlés választja, öt éves időtartamra. Az elnök újraválasztható.
  1. Az elnök szervezi és irányítja az elnökség munkáját, irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását. Az elnökségi ülések között az elnök jár el az elnökség nevében.
  1. Az elnök a könyvelői feladatokat szerződéses feladatként határozza meg, külső személy részére.
  1. Az elnök feladatai különösen:
  1. az Egyesület levelezését, szerződéseit, és egyéb okiratait az Egyesület nevében aláírja;
  2. elnököl az elnökség ülésein és a közgyűlésen;
  3. az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört gyakorolja;
  4. ellenőrzi és irányítja az Egyesület pénzügyi tevékenységét, utalványozási jogot gyakorol.
  5. irányítja a rendezvények, kiállítások szervezését
  6. marketing- és PR tevékenységet szervez, irányít.
  1. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által írásban meghatalmazott személy helyettesíti, aki az ügyek vagy azok egy részének vitelére, átruházott hatáskörben jogosult.
  1. Megszűnik az elnöki megbízatás
  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  1. Az elnök díjazása:

Az Egyesület elnöke tiszteletdíjban és költségtérítésben részesül, melynek mértékéről az éves eredmény függvényében az elnökség határoz.

X. Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, gazdasági tevékenységből, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. A Tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló felajánlás és hozzájárulás az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen juttatás nem illeti meg.
  1. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik, s céljai megvalósítása, illetve működése gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
  1. A tagdíjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, illetve ügyviteli költségek fedezésére, ügyviteli költségek fedezésére, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel. Mindemellett biztosítja a szakmai oldalt erősítő rendezvények finanszírozását.
  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok felelőssége az esedékes tagdíjbefizetésük mértékére korlátozódik.
  1. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnökség pénzügyi szakember (könyvvizsgáló) közreműködésével az Egyesület gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
  1. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

XI. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:

  1. a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel elhatározza feloszlatását,
  2. más Egyesülettel egyesül, vagy
  3. tagjainak száma tartósan, hat hónapot meghaladó időtartamra tíz fő alá csökken.

XII. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. és az Ectv. rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2020. 07.31.