A közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  3. a)az alapszabály módosítása;
  4. b)az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  5. c)a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  6. d)az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és a tagdíjra vonatkozó esetleges kedvezményekmegállapítása;
  7. e)a pártoló tagok vagyoni hozzájárulása minimális értékének meghatározása
  8. f)tagfelvétel;
  9. g)tagsági jogviszony felmondása;
  10. h)az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése – elfogadása;
  11. i)a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  12. j)az olyan 50 000 Ft-ot meghaladó pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazószerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  13. k)a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  14. l)döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  15. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, legalább öt évente tisztújító közgyűlést tart.
  16. A közgyűlést az elnökség legalább tizenöt nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kiküldésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kiküldés.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megismételt megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  2. a)az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  3. b)az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  4. c)az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  2. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  3. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha megbízott képviselője van jelen, – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. a)az egyesület nevét és székhelyét;
  2. b)a közgyűlés helyét és idejét;
  3. c)a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. d)a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. e)a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott jelen lévő tag hitelesíti.

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  8. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. A közgyűlés bármely döntés meghozatala előtt titkos szavazásról határozhat. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlésen jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  9. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
  10. Határozathozatal lehetséges ülés tartása nélkül is. Ekkor az elnökség a határozat tervezetét írásban megküldi a tagok számára. A tagok a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül szavazatukat írásban (levélben vagy elektronikus levél formájában) megküldik az elnökség részére. Ez a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.